TÉMA:

Honey írta:

(még azt mondják nem pörög a fórum... )

Ha van miről beszélni, akkor pörög, ha nincs, akkor áll.
Csak megfelelő téma kell! És azt meg lehet kulturált, emberi módon (=trágár szavak nélkül) beszélni.

Egyébként ma elkészült a Krétai beszámolom érdemi része. Még az utolsó nap van vissza és Athén. No meg egy frappáns összefoglaló kellene.

vikso!
Nem szeretnél egy kis képet feltölteni avatarnak???

Honey! Átmentem a Gasztronomia topikba

(bocsánat, csak kivételesen irom ide, különben a helyén van)

Zölddió befőtt receptje, elkészítése

A zöld dió akkor jó befőttnek, ha belül még puha. Május végétől érdemes elkezdeni. Egy darabot késsel kettévágunk, ha nem akad meg a kés a héjában akkor jó lesz befőttnek.
A diókat alaposan megmossuk (én szivaccsal szoktam), majd vastag tűvel (kötőtű is jó) átszurkáljuk és egy lábasba rakjuk. Annyi vizet öntsünk rá, hogy éppen ellepje. Két hétig áztatjuk, úgy, hogy minden nap kétszer leszűrjük és friss vizet öntünk rá. Két hét után 1 liter ecetes vízben, forrástól számított 10 percig főzzük. A cukorból és 4 dl vízből szirupot készítünk, szegfűszeggel, reszelt narancs és citromhéjjal ízesítjük. A diót leszűrjük az ecetes létől és a cukros szirupba rakjuk, kb. 5 percig főzzük, majd 1 napot állni hagyjuk, majd megint főzzük 5 percig, megint állni hagyjuk 1 napot, és megint 5 percig főzzük. Ezután a diót kiszedjük a szirupból, és befőttes üvegekbe rakjuk. Az átszűrt szirupot megforrósítjuk, rummal ízesítjük és a dióra öntjük, celofánnal lekötjük, és száraz dunsztba rakjuk.
Hány fő részére készüljön a recept?
Adagok (újraszámítható)



Az adaghoz szükséges alapanyagok, összetevők, mennyiségek
1 kg zölddió
2 evőkanál 10 %-os ecet
1 1/2 l víz
1 kg cukor
10 db szegfűszeg
1/2 db citrom héja
1/2 db narancs héja
1/2 dl rum

vikso írta:

... Gasztronomia topikban.

Hol is?? Nem találom

(még azt mondják nem pörög a fórum... )

Utolsó napok a zöld dió eltevésre. Tavaly tettem el először, és finom édesség lett belőle. Kis üvegekbe 3,4 darabot raktam. Ajándéknak is bevált. Nem annyira macerás, recept a Gasztronomia topikban.

Mi többször is megfordultunk a méhecskés üzletben, onnan hoztunk ajándékot több családtagnak is, valóban szép kézműves termékeik vannak. Az Ifigéniában rá is csodálkoztunk pár ilyen kézzel festett díszre, ezek szerint onnan valók.

Más:
Ha már a történelemről és kultúráról szó esett...utánanéztem, hogy mi újság Palvopetri feltárásával (a Peloponnészosz csüccskén még 2009-ben indult a régészeti munka a víz alatti, sok helyütt épen megmaradt városról), mert 2014-re igérték a régészek a munkálatok bemutatását. Nem nagyon van még róla friss cikk - vagy csak én nem találtam - de amire rábukkantam, azt belinkelem, hátha valakit érdekel.
-
www.ancient-origins.net/ancient-places-europe/oldest-submerged-city-5000-old-sunken-perfectly-designed-city-south-greek - www.ancient-origins.net/ancient- ... outh-greek

Érdekes lehet, főleg,hogy nincs túl mélyen,és felülről és látható, bár eddig szerintem a nagyközönség előtt még rejtve maradt. Nagyon szép, azért megérne egy kirándulást.

Lent itt a sétáló utcán van egy méhecske jelzéssel ellátott üzlet. Görög hagyományos termékeket édességeket és főleg saját festett, restaurált kidobott holmikat árulnak. Kicsit drágán, azért mert a szemétre kidobott fa bármit a művésznő kihalássza,- még a spalettát is-. Feltisztítja, legyalulja, lekezeli majd gyönyörű dolgokat fest rá. Én a dédike nyújtó deszkáját vittem el hozzá, hogy készítse el. Azóta a konyhánk díszdarabja és mint tálca hasznosítjuk. nincs olyan ki rá ne kérdezne, honnan van ez a gyönyörűség. Haladj majd a kikötői sétányon. A kikötő felé van, ráfogsz jönni melyik üzlet. Az Anastasia parti stúdió tulajdonosunk üzlete ez. Ifigéniában láttok több olyan tárgyat mi ott van. Tálcák, lábasok, kis polc. Mind a dédike holmija volt. Ilyen kiállításban már nem poros kidobandó, hanem szívet gyönyörködtető hangulatos vidám használati dolgok, és díszítő kellékek lettek.
Én is imádom az olyan bolha piacos régi dolgokat. Az csak Athénban van. Oda meg ki jut el...

A másik topikban Ági írt a régi dolgokhoz való ragaszkodásról, azok értékteremtéséről. Nem akarom ezt a képet oda tenni, mert az eredendő téma más.
Én nagyon szeretem a szép régi dolgokat. Ez a kép 3 olyan szerzeményemet mutatja, amit a piacon, az ócskástól lomiztam. (Van még több is... )

Balázs, bocsánat, összekutyultam.

Köszönjük mindenkinek a jókívánságot!

Messinia írta:

Balázs, gyógyulást a párodnak, és persze kitartást a felépüléshez!

Eszter a lányom, Zsuzsa a párom.

Balázs, gyógyulást a párodnak, és persze kitartást a felépüléshez!

Mi éppen a lakásfelújítás kellős közepén vagyunk, épp anyósomékhoz vagyunk száműzve, mert nálunk köt a járólap. (remélem most már megköt, mert tegnap megpróbáltunk hazamenni, kb 19 óra száradás után, de még járhatatlan volt, el is tört alattunk két lap, javithattuk... )

Most látom, hogy az emotikonok között van gyrost vágó smiley...

Balázs, Eszternek mielőbbi gyógyulást kívánunk!

(Remélem, az enyémek - családom ffi. tagjai jól vannak. Ma költöznek a méhek Nógrádba az akác-legelőre. Az elő fuvar már ott is van )

Olvastam:

Kaptam, és bíztatásul osztom meg Veletek:

Ne feledd, ha bármikor szükséged van egy segítő kézre, mindig találsz egyet a karod végén.

Balázs! vagy inkább Eszter !
Engedjétek, meg, hogy azzal kezdjem én...szóval én bátran mondhatom, hogy minden gyógyulás egyik alapköve a hit a felépülésben és a vasakarat!!!!
A baleset után és annak dacára, hogy kérdéses volt, hogy marad e lábam, majd miután maradt, hogy fog-e hajlani, én azt mondtam fog, hogyne csinálná!
Amikor 4 vagy 5 hónap után kivették a külső merevítő fémrudakat a lábamból, már másnap-gyógytornász nélkül- húzogattam a földön és a kezemmel rásegítve hajlítottam a térdem, mert mozogni kell, mert annyi minden van még az életben ami után utána kell járni, amiért le kell guggolni, vagy fel kell mászni!!!!

Úgyhogy hajrá Eszter!!!!!!!!!!!!Türelem kell, kitartás és menni fog csak óvatosan...
Balázs Neked meg muszáj teljes tüdőkapacitással működnöd!!!
Kívánom mindkettőtöknek a leges-leges legjobbakat:-)

Sziasztok!
Előkerültem. Az eltűnésem oka a kórházba járás volt.
Most hétvégén műtötték az Eszter térdét. Minden nap bent voltunk vele. A Zsuzsa szinte egész nap, én csak fél.
Hétfőn haza is hoztam. Minden rendben, a tervek szerint zajlott.
Viszonylag jól vette az akadályt. A pénteki levertség után szombatra már jókedv volt.
Szerencsére nem fájt nagyon a térde, illetve mikor pénteken kezdett fájni időben kapott fájdalomcsillapítót.
Íme az rtg felvétel (a két szélső a műtét előtti állapot):
<!-- ia0 -->eszter.jpg<!-- ia0 -->
Kapott egy kapcsot felülre és kettőt alulra. Közé pedig befűzték egy saját szalagot (ha minden igaz combfeszítő ínból), ami beépül és meg fog erősödni.

Jöhet a felépülés. Leírások szerint 6 hét után már vígan tud járni mankó nélkül is. Persze tökéletes még nem lesz.
Remélem a 45 nap múlva esedékes indulásra már minden rendben lesz és Thassoson tovább gyógyul!
Addig vár még rá sok-sok gyógytorna (heti 3), ja és 20-án a varratszedés.

Ez vár még ránk:

A rehabilitáció lépései, gyógytornász vezetésével:

Műtét előtti szak:
-a műtét és az azt követő rehabilitációs program lényegének megismerése
-szabad, fájdalommentes térdmozgás elérése
-megfelelő combizomzat
-a lényeges rehabiltációs alapgyakorlatok elsajátítása
-a biztonságos mankóhasználat gyakorlása

Műtét után szak:

0-1. hét piros szak
-a fájdalom és a gyulladás csökkentése (szükség esetén nem-szteroid gyulladás csökkentő, jegelés, felpolcolás)
-gipszsín, illetve térdrögzítő viselése
-járásgyakorlat
-minden mozgás csak rögzítőben:
-nyújtott lábemelés
-láb, ill. boka torna.
-az ép végtagok mozgatása.

3-6. hét sárga szak
-jó térdmozgás, elsősorban a teljes nyújtás
-normális járás
-fájdalommentesség
-sport: gimnasztika fekve és ülve, felsőtest, hasizom erősítés, szobakerékpár használata ellenállás nélkül.

6-12. hét zöld szak
-a térdmozgás javítása, teljes nyújtás, majd hajlításra törekvés
-koordinációs gyakorlatok
-az izomzat felépítésének kezdete
-normális járás
-szobakerékpár fokozatos ellenállás növeléssel,
-gyors- és hátúszás, mellúszás tilos.

12- hét
-visszatérés a normális életbe
-koordinációs gyakorlatok
-intenzív izomtréning
-lassú futás.

6.hónaptól
-speciális sportági rehabilitáció
-sportág jellegű terhelés profilaktikus térdrögzítőben
-síelés kb. 9.hónap után
-labdarúgás, kézilabda, tenisz kb. 12 hónap után.

A végén megjegyzem, hogy tegnap magam miatt is voltam kórházban. A fél éves kontroll vizsgálatom ismét tökéletes állapotot mutatott a tüdőmről. Legközelebb, ha nincs panasz (ami miért is lenne, mikor akkor sem volt, amikor kimutatták) 1 év múlva kell mennem. Ha akkor sem lesz semmi, akkor visszakerül a kartonom a normális emberek közé.

Kifelejtettem a kis apácát:
Hétfőn reggel a buszon egy kis nagyon fiatal, nagyon kedves, nagyon filigrán apáca átadta az ülőhelyét, majd később vissza tudott ülni, olvasott valamit. A mieink elkezdték kérdezgetni angolul. Nagy beszélgetés alakult ki, kiderült, hogy argentin, mint Ferenc pápa, aztán II.János Pálos szentképeket osztogatott és írt is rá valamit

A rózsafüzérem, amit elvittem magammal, a nagymamámról maradt rám. Hát pedig én sajnos nem koptatom, de mivel vékony, már sokszor elszakadt, most is szakadtan találtam meg, össze kellett akasztani a láncot. Úgy emlékszem, valamikor 10 éves korom táján volt, hogy az akkori plébánosunk a nagymamámnak hozta Rómából, azzal, hogy a pápa megáldotta. Ezért is akartam visszavinni Rómába. De aztán számolgattam... könnyen lehet, hogy az akkori pápa pont XXIII.János volt (már nincs kitől megkérdezni, mikor is történt pontosan ) - így lehet, hogy tudat alatt is azért akartam elmenni és pont ezt elvinni, mert az (egyik) ünnepelthez kapcsolódik.

Rosszul írtam... reggel negyed 5-kor érkeztünk meg.

Na föltettem a képeket is a világhálóra. Összeolvasztottam kettőnk fényképeit.

picasaweb.google.com/pamag0716/RomaSzentteAvatas2014-https://picasaweb.google.com/pamag0716/ ... Avatas2014

Az elején persze még nagyobb lelkesedéssel fotóztunk, később, mikor éppen menet közben voltunk, nemigen lehetett, azok nem is sikerültek...

Pamag, közben én is elkezdtem nézegetni a Múzeum honlapját, sőt a saját képeimet is, hátha valamin látszik miről van szó... Azt tudom, hogy a falon véges-végig szőttesek futottak (mondhatni tapéta gyanánt), és a sírból kilépős jelenetnél ha más oldalról nézzük, akkor a sírt elzáró kőtömb (ami ezen az ábrázoláson téglalap alakú) más irányból nyílik... vagy valami ilyesmi. Ha találok róla valamit, átküldöm. Vagy tényleg csak a mi idegenvezetőnknek volt túl merész a fantáziája.

Igen, fárasztó volt.
De nem elsősorban a tömeg miatt, mert arra lelkileg felkészültem. Azért mentünk, hogy a tömegben részt vegyünk az eseményeken. Hogy mi is növeljük a tömeget
Hanem a szervezetlenség volt az, ami megkeserítette. Hogy soha senki nem tudott semmit. Hogy fölöslegesen ácsorogtunk mindig, aztán meg szaladjunk... Hogy soha nem mertünk belépni egy boltba se vásárolni, mert nem tudtuk, mikor lódul meg a csoport. Sajnos, valami miatt nekünk egy kisegítő idegenvezető jutott, aki lehet a saját szakmájában ragyogó személyiség, de ez a munka nem neki való, mert nem tudja összefogni a népet.
Ettől függetlenül jó volt az a tudat, hogy ott vagyunk

Én is remélem, hogy Ferenc pápa hozzáállása tisztít valamit a Vatikán elüzletiesedett szemléletén. Nem azért vannak, hogy mindenből pénzt csináljanak... Ott Olaszországban borzasztó volt azt érezni, hogy az egészből - a kegyhelyekből, a szentekből, a hithez kapcsolódó dolgokból - ilyen szinten üzletet csinálnak. Persze a vallási turizmus is turizmus és kezelni kell, az igaz, és a villany, a gyertya, a takarítószerek pénzbe kerülnek...
De a sok üvegkoporsóban mutogatott szent - ez nekem sok

Messinia írta:

.................pl. van egy folyosó, ahol a falon szőnyegek futnak végig, amin Jézus ábrázolások vannak, többek között ....................

Ez nekem kicsit se rémlik, hogy valaha valahol olvastam volna erről... igaz, a múzeum honlapját még nem tanulmányoztam át olyan szemmel, hogy tudatosan készüljek rá, mit akarok megnézni, mert tudtam, hogy most szóba se jöhet.
Majd ha elérhető közelségbe kerül

Pamag,jó volt olvasni a beszámolódat átélni viszont nagyon fárasztó lehetett!
Én egyszer voltam a csiksomlyói bucsuban az itteni parókia szervezésében,ott is iszonyu tömeg volt

Pamag, nagyon jó volt a beszámolód olvasni. Köszi az élményt, én nem tudtam volna végig csinálni. Kicsit a Vatikánra neheztelek, mert a felújitásra szoruló templomunkhoz nekünk kell összedobni a pénzt, miközben az államocska roskadozik a kincsektől, bevétele óriási. Talán Ferenc pápa ember közeli, takarékos szemlélete változást hoz ezen a téren is. Anyagilag is adakozó lesz

Pamag, igen, a Mózes-szobor valóban jobb abból a szempontból, hogy ott csak az a néznivaló van, és élvezhetőbb. A Vatikáni Múzeumban iszonyatosan sok minden van, rengeteg a görög és római szobor (a Laokoón mellett a Belvederei Apollon is fantasztikus), illetve azért van egy-két érdekesség, mint pl. van egy folyosó, ahol a falon szőnyegek futnak végig, amin Jézus ábrázolások vannak, többek között az a jelenet is, ahol feltámadt és kilépett a sírból. Már nem emlékszem rá pontosan, de ha más-más szögből nézzük a szőttest (vagy mi volt az:) ), akkor Jézus is más szögből látszik ahogy kilép, egy csomó időt ácsorogtunk ott, hogy rájöjjünk mégis hogy van ez. (mondjuk ilyen más szemszögből való nézés a Mózes szobornál is van, csak ott más lesz az arckifejezése vagy valami ilyesmi... ). De lehet, hogy ezt csak a mi idegenvezetőnk találta ki és már beleképzeltük.
Nálunk nem ordibáltak meg sürgettek az őrök, de rengetegen voltak, és folyton a sarkunkban voltak. A katakombákba nem jutottunk le mi sem, iszonyatos sor állt, nem fért bele a programba. A Sixtus-kápolna pedig fantasztikus élmény, de ott se fotózni se semmit nem engednek, és heringek módjára kell lesni a plafont, mondjuk megéri...

A lényeg, hogy szépeket láttál, jól éreztétek Magatokat, és igy megérett az ötlet a jövő évi itáliai túrára is...

pamag írta:

Azt meg mondják, hogy a vidéki Anglia az meg csodaszép és csoda nyugodt.

Jövőre a barátnőmmel Skóciába készülünk tavasszal. Távlati terv, remélem megvalósul.