TÉMA:

cserrobi írta:

Valami kép kellene,hogy is nézhet ez ki ,vagy mi az elképzelésed.
Előre is köszi!

Valami ilyenek esetleg?
http://kepgaleria.geographic.hu/2238/12
http://t0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQwAwoxKuqSmD4NS9UsZE1GAOWIb4LxeMxgsu0leldHuVZgHWw&t=1&usg=__H0PHWeViimmwvI9FaeskaPijGkw=

A hírös Szögedi hidivásáron biztosan volt.

Ági írta:

Ciberés szilva lekvár eltevéshez keresek 1 kg-os kerámia vázát, korsót.

Valami kép kellene,hogy is nézhet ez ki ,vagy mi az elképzelésed.
Előre is köszi!

Sziasztok!
Ciberés szilva lekvár eltevéshez keresek 1 kg-os kerámia vázát, korsót.
Tud valaki tippet adni, hogy hol készítenek ilyet otthon?

Az az aki kihozná már meg van, csak nem tudjuk hol keressük .
Előre is köszönöm!

SZiasztok.
Régebben olvastam 1 üzenetet,miszerint fagyasztott ételt adnak a tavernákban.
Nos ez igaz,de az étlapon mindig feltüntetik mi fagyasztott és mi nem.
Mi Pefkariban voltunk kempingben és 1 onnan kb 100m-re lévő étteremben ettünk.
A nevét nem tudom de a fehér lepedőkkel díszített étterem mellett a kemping felé.
SZóval olcsó és kifogástalan.mindig kaptunk ajándékot ami vagy süti vagy dinnye+sör vagy egyéb itóka.
Ja és a kemping árától is leesett az állam 120euro 9 éj 2 fő+óriás sátor.120euro kb 35ezer ft.
Augusztusban visszamegyünk.
--flekni--

Megtelt a sziget, telve a parti tavernák.
A Tratába is szép számmal érkeznek a vendégeink.
Nagy evészetek, közös beszélgetések, meccs nézésekkel telnek a kora esti Skála Potámiai esték.
Ami viszont jellemző, hogy a magyar vendégek nem csak otthon térnek korán nyugóvóra, hanem itt is.
Én általában a nap záróm éjjeli teájára még egy pár percre szeretek beülni, ott végig gondolni, mi is lesz holnapra a teendőm.
A napokban éjfélkor már épp indultunk volna haza, mikor beállított egy görög társaság a tavernába. (A görög emlékeztek mindig 23.00 óra után megy vendégségbe is és tavernázni is.) S mit látok és hallok...
Akik tehát kitartóak az éjszakai görög életben, igen romantikus élményben lehet részük.
Aznap éjjel a hajnali kettőig tartó komjuterezés helyett, itt bóbiskoltam el az asztalon a gyönyörű görög énekek hallgatása közben.
Sajnáltam, hogy már csak ez az énekes asztaltársaság és Tibi, és Kata a Dimitrisből és mi ketten maradtunk itt a Tratában...
Az éjszaka fénypontja voplt az éjfélkor kezdődő tűzijáték is. Ez valahol a Dimitris apartman elől lehetett. Sajnos ez bár sokáig tartott, és káprázatos volt, nem tudtunk felétek megőrökíteni.

Más.:Készen lett az első BIRÓ FÉLE kovászos ubim! SIKER!!!! Érdekességként, hogy a 4.kisüveg nem lett teli, és kisérlet képpen a kertünkből szedett kigyóuborkával kettővégva egészítettem ki. gondoltam, nem baj, nem sok vész kárba. HÁT SEMMI SEM VESZETT KÁRBA! Az is ugyan olyan lett, mint a fürtös uborka. Ropógos, ízes, finom!!!!

balazsh írta:

.........Vigyázó szememet rajtatok tartom.

Azért nyaraljál is..... !!!

pamag írta:

A két utolsó hozzászólást át akartam tenni a Gasztronómia topikba, de nem sikerül.

Én áttettem.
Vigyázó szememet rajtatok tartom.

A két utolsó hozzászólást át akartam tenni a Gasztronómia topikba, de nem sikerül.

mariel2 írta:

............Szivesen veszek minden receptet!!

Vannak receptek a honlapon! ( A Letöltések között.) (Meg a fórum hozzászólásai között is.)

Hoztam haza görög fűszert... Gyrost és salátára valót. Mit mondjak, nagyon finire sikerült!! Közönségsikere lett!
Ági!
Nincs valami jó recepted?! Szivesen veszek minden receptet!!

Görögország ízei

A mai görög gasztronómia három jól elkülöníthető stílus keverékeként jött létre.

Az első a szárazföldi Görögország konyhakultúrája. A második a szigetvilág gasztronómiai értékeiből ered. A harmadik és talán legösszetettebb az úgynevezett kisázsiai görög konyha.

A szárazföldi Görögország, mint az ókori görög kultúra bölcsője, alapként szolgált az étkezéseket tekintve is. Ki ne olvasott volna a hatalmas ókori evés-ivásokról, ahol még az istenek is - ahogy az emberek - jobbnál jobb falatokat tömtek magukba, miközben borral, sörrel, nektárral öblítették le. A szárazföld konyhája - a földrajzi viszonyok miatt is - rengeteg zöldség, gyümölcs és egyéb növény termesztésének lehetőségét kihasználva, lényegében ezekre alapozva jött létre. Rengeteg hüvelyes termést használva a konyha igen egészséges alapokat kapott. A babfélék (kicsi fehér bab, fekete szemű bab, óriás(ló)bab, disznóbab), a csicseriborsó, a lencsefélék, a tökfélék (cukkinik, padlizsán- és uborkafélék), a hegyi fűfélék (pl. pongyola pitypang virágzás előtti talajközeli zöld levelei), a gabonafélék, a káposztafélék, a paradicsom és a parika és természetesen a legfontosabb növény az olívafa termése olyan hatalmas választékot jelentenek, hogy önmagában is, az ezekből előállított ételek leírása több kötetre való receptgyűjteményt eredményezne. Ezekhez kapcsolódnak a húsok és különösen a halak hihetetlen választéka. Talán ez is lehet a magyarázata annak, hogy ma Európában a várható életkor a görögöknél a legmagasabb. A nők esetében 79 év, míg a férfiak esetében 77 év!

A második alkotója a görög konyhának a szigetvilág gasztronómiai értékei. A szigetek, mint a tengeri kereskedelem tranzitállomásai, az egész Földközi-tenger gasztronómiai értékeiből is részesedtek. A Jón-tenger szigetei (Kerkira-Korfu, Zákinthosz, Lefkada) az olasz és kontinentális európa hatásait ötvözték a saját és szárazföldi görög konyhával, a krétai és ciprusi konyha az arab és észak-afrikai konyha elemeit ötvözte a sajátjaival, míg a kisázsiai partvidékhez közeli szigetek konyhája (Rodosz, Kosz, Leszbosz) - a nemegyszer hallótávolságon belül lévő - mai Törökország partjainál fekvő görög városok (Szmirna-Izmír) és a saját konyhájuk ötvözete. Ennek köszönhetően mind fűszerezésében, mind pedig sütési és főzési szokásait tekintve is különbözik minden szigetcsoport gasztronómiája. Ez persze a mai görög konyhának újabb és újabb lehetőségeket teremt a választék növelésére úgy, hogy nem válik uniformizált européer konyhává.

A harmadik, talán leginkább látványos és ízvilágában legösszetettebb része a mai görög konyhának a kisázsiai. Sokan azt állítják, hogy annak semmi köze a görög konyhához, az valójában török, de ez nem felel meg a valóságnak. A türkök, mint nomád népek nem voltak berendezkedve olyan sütési és főzési eljárásokra, hogy kemencéket használjanak, olyan edényeket cipeljenek magukkal a vándorlás során, mint a cserépből készült edények. Az viszont kétségtelen tény, hogy a későbbiek során, amikor már letelepedtek a mai Törökország területén és kapcsolatba kerültek az ott már évszázadok vagy talán évezredek óta élő népekkel, mint a görögökkel, örményekkel, perzsákkal átvették azok szokásait és ötvözték saját hagyományaikkal és vándorlásaik során magukkal hozott gasztronómiai értékekkel, ezzel nem egyszer rendkívüli ízvilágú ételkölteményeket is alkottak és alkotnak a mai napig is.

A kisázsiai görög konyha tehát, a bevándorló törökök és a szomszédos örmények, perzsák konyhájából a sajátjukkal keverve jött létre. Ez a konyha sokkal fűszeresebb, zamatosabb a többi görög sütés-főzési szokástól. Olyan fűszerek, mint a szumaki (szelíd szömörce), a baharati (speciális fűszerkeverék), a píneamag (fenyőmag) a különböző borsfélék (pl. török vörösbors) vagy olyan gyümölcsök használata a sütés-főzés során, mint az aszalt szilva, aszalt sárgabarack, mazsola a többi görög konyha összetevőjeként nem lelhető fel.

A nagy változás a mai görög konyha életében a huszadik század elejétől következik be, amikor az ország javarészt felszabadul a közel 500 éves török uralom alól, és azután, hogy a huszas évek elején a Kemal Atatürk vezette török csapatok kiüldözik a kisázsiai tengerparti városokból és Konstantinápolyból (Istambul), illetve a Fekete-tenger partvidékén az ókor óta ott élő pondoszi görögöket, örményeket, nagy mészárlások közepette. A távozni kényszerülő lakosság házaikat, értékeiket hátrahagyva az anyaország területére menekültek és ezzel megkezdődött a különböző gasztronómiai értékek keveredése a szárazföldi és szigeti lakókkal. Ez teremtette meg a mai görög konyha sikerének alapját. Talán a leginkább összetett konyha a görög itt Európában, hiszen az előbb említettek alapján az európai, az afrikai-arab és a kisázsiai konyhaművészet olyan egységet alkot a mai görög konyhában, amilyen talán csak a spanyol konyhában lelhető fel hasonlóképpen. Hiszen ezek az irányzatok integrálódtak és alkotják a mai modern görög konyhát.

Az étkezési szokásokról
Akik már jártak Görögországban, talán tudják, tapasztalták, hogy a különböző tavernák esetlegesen előforduló étlapján rengeteg előételt, kevés főételt találnak és szinte soha nem találnak édességet. Ez a számunkra furcsa struktúra csak addig marad különös, amíg nem világítunk rá a miértjére a dolgoknak.

A görögök számára az étkezés a társadalmi élet egy formája, ezért általában csapatosan járnak tavernázni. Nem ritka jelenség, hogy 3-4 autónyi baráti társaságok veszik be magukat egy-egy tavernába és szinte otthonosan mozogva rendezgetik az asztalokat egységbe, hogy mindannyian együtt költhessék el az ebédet-vacsorát, miközben jókat beszélgetnek, iszogatnak és a velük levő gyerekek az asztal körül lebzselnek. Ez a baráti légkör szinte követeli azt, hogy az asztalra kerülő étkek is közösen kerüljenek használatba. A társaság méretétől függően rendelik az előételeket, salátákat és főételeket. Desszertet valódi görög tavernában nem találunk, vagy csak nagyon ritkán, ha a taverna háziasszonya bokros teendői ellenére is tud időt szakítani édesség készítésre, ezért a legtöbb helyen desszert helyett a szezonnak megfelelő gyümölcsöt hoznak az asztalhoz, a legtöbb esetben a ház ajándékaként.

Mivel a görögök beszélgetés közben esznek, - nem úgy mint Magyarországon, ahol szinte udvariatlanságnak számít némely családban evés közben beszélni - ezért olyan ételeket fogyasztanak, amiket csipegetni lehet. A választás az étlapról, - már ahol van ilyen - általában a férfiak dolga, figyelembevéve az asszonyok és gyerekek igényét is. A taverna pincérje általában a legtekintélyesebb férfihoz fordul a megrendelést felvenni. A legtöbb görög nem is kéri az étlapot, még ha van is ilyen, hanem visszakérdez: - Mi van ma, amit ajánl? - és a pincér szinte követhetetlen tempóban felsorolja a napi ajánlatot, ami a szezon és a piac fellelhető termékeiből, aznap vásárolt alapanyagaiból készült ételek sora. Ezért nem ritka, hogy két egymást követő napon, ha ugyanazt az ételt szeretnénk fogyasztani, a második napon már nem lesz belőle. Ezáltal a taverna mindig változatos tud maradni, mindig alkothat valami újat, mást mint amit eddig. Ezért sok görög családnak van úgynevezett saját tavernája, ahol szinte otthon vannak, hiszen majd mindennap megfordulnak egy kis harapnivalóért, és ha a háziasszony fáradt ahhoz, hogy főzzön a családnak, nem ritkán letelefonálnak a tavernásuknak, hogy rakjon össze pár fogást, és majd a gyerek vagy a papa leszalad a kész kajáért, amit aztán otthon a háziasszony néhány saját gyártású aprósággal kiegészít. Régebben a városokban is, de vidéken a mai napig is megszokott dolog, hogy a háziasszony, hogy időt spóroljon meg a főzés-takarítás-gyerekgondozás nem kevés időt felemésztő munkája miatt, néhány olyan ételt, amit sütőben kell készíteni és sokszor kell odafigyelni, locsolgatni, forgatgatni előre tepsibe készítettek és a közeli pékségbe vittek át, ahol a pék kemencéjében - ami a reggeli kenyérsütés miatt amúgy is felfűtött állapotban volt - készresütött a pék. A pék a munkájáért és a hozzávaló olívaolaj, fűszerek, citrom hozzáadásáért és persze a kemence használatáért jelképes pár drachmát számolt fel, hiszen a szolgáltatása máshol - a kenyér eladása - térült meg. Persze, ennek a szolgáltatásnak más haszna is van, hiszen a háziasszony által áthozott étel elárulta azt is, hogy vendégség érkezik és ezáltal a pék általában a legjobban informált emberek egyike volt és maradt a mai napig is. Mondhatnánk azt is, hogy a pék kissé családtaggá is vált emiatt a görög családok egy részében. Sajnos mára, a technika fejlődésének köszönhetően ez a rendkívül rokonszenves szokás kihalófélben van, hiszen az egyre tökéletesebb sütést produkáló háztartási sütők-tűzhelyek, amelyek már közel azonos eredményt képesek elérni, mint a hagyományos kemencék, megadják a lehetőséget a háziasszonynak, hogy saját maga, a programozható, csilingelő, időjelző sütőjében készítse el az ételt. Igaz a munka nem lett ettől kevesebb, de a különböző háztartási gépeknek köszönhetően a házimunka lényegesen kevesebb időt emészt fel, mint annak előtte.
Koccintás
Sztin ijia szasz! (Egészségére!) - mondják a görögök, mikor felemelik itallal teli poharukat. Koccintáskor figyeljünk arra, hogy csak a poharak felső pereme érjen össze, mert a pohár talpához, aljához koccintás durva sértésnek, átoknak minősül. A házigazda dolga, hogy újratöltse a kiürült poharakat, ha nem akar szégyenben maradni. Aki viszont rögvest fenékig üríti azt, mohónak fogják tartani.

Görög konyha magyarul (külső linkek):
<!-- m --><a class="postlink" href="gorogrecept.homestead.com/">gorogrecept.homestead.com/
<!-- m --><a class="postlink" href="b2.grocceni.com/gorog.html">b2.grocceni.com/gorog.html
<!-- m --><a class="postlink" href="www.greekcafe.net/newsgroups.php?category=4">www.greekcafe.net/newsgroups.php?category=4
<!-- m --><a class="postlink" href="www.freeweb.hu/creta/etlap/index.php3">www.freeweb.hu/creta/etlap/index.php3
<!-- m --><a class="postlink" href="www.konyhamester.hu/vilagkonyha/gorogorszag.htm">www.konyhamester.hu/vilagkonyha/gorogorszag.htm
<!-- m --><a class="postlink" href="www.worldpoint.hu/travelpont/europa/gorog/gorog-receptek.htm">www.worldpoint.hu/travelpont/eur ... ceptek.htm
<!-- m --><a class="postlink" href="www.hhrf.org/ujszo/2001/155/melleklet.htm">www.hhrf.org/ujszo/2001/155/melleklet.htm
<!-- m --><a class="postlink" href="epresso.hu/component/option,com_content/task,view/id,3724/Itemid,42/">epresso.hu/component/option,com_ ... Itemid,42/
Görög húsvéti ételek
<!-- m --><a class="postlink" href="ebookz.hu/ebook.php?azon=c8824c">ebookz.hu/ebook.php?azon=c8824c

Görög növénynevek:
<!-- m --><a class="postlink" href="www.plantnames.unimelb.edu.au/Sorting/Greek_index.html">www.plantnames.unimelb.edu.au/So ... index.html
Surányi Dezső: A görög hitvilág növényei

Ági írta:

prisoft írta:

Ági írta:

...Addig meg tiszteljétek a jószándékom!

Tiszteljük, köszönjük!
A válaszodat is köszönöm.
Tegnap a nagy hőségben végre megcsináltam az idei első frappét. Esett olyan jól...!

Azt tudod, hogy a tavalyi kávé sláger a freddo capoucinó, az idei meg a green kávé lesz?!
De egyetértek veled.
Kitartok én is a napi 5 frapénál! ( Jaj a szívem! de erre vigyázok. Csak a piros dobozosat iszom, ami koffein mentes!)

Görög kávézási szokások
Apr 23

Vojandi blogját olvasva, rájöttem, hogy ami nekem természetes, másnak nem, s?t fogalmuk sincs róla:) Például a görög kávézási szokásokról. Vojandi beírásából látszik, hogy nem szereti a kávét )

Szóval komolyra fordítva a szót, a klasszikus görög kávé az, amit mi török kávé néven ismerünk. Ehhez nagyon finomra darált kávét használnak, nagyjából 3 féle pirítási stádiumban, így lesz nagyon fekete, közepes, vagy sz?ke a kávé. Az id?sebb emberek - f?leg a vidékiek, csak ilyen kávét isznak. Régen, a görög vagy török kávét a cafenio-nak nevezett jellegzetes görög kávéházakban szolgálták fel. Ezeknek a kávéházaknak különös jelent?ségük volt, ugyanis a kávézáson kívül itt találkoztak a falu férfiai, ügyes bajos dolgaik megbeszélésre, és ez ma is így van.

Állítólag a 15. században Omer sejk-nek Mokkai számüzetése alatt úgy sikerült túlélnie a nehéz napokat, hogy az addig ismeretlen babokból készült f?zetet itta. Mikor Mekkába visszatért, megnyitotta az els? kávéházat. Egyiptomban és Törökországban hamar elterjedt a kávéf?zés szokása, Konstantinápolyban két szíriai nyitotta meg az els? kávékif?zdét a Táhtá Kulé negyedben. A kávé annyira ízlett, hogy végül a kávéházat bezáratta a szultán, mert a hív?k a tzsámiba járás helyett inkább kávézni jártak. A következ? kávékif?zde a bazár közepén nyílt meg és a helyi politikai és közéleti személyisegek találkozóhelye lett.

Innen már egy lépés volt, hogy Görögországba is átterjedjen, de hogy útközben hogyan keresztel?d?tt át görög kávéra, az nem egészen tiszta:)

A lényeg, hogy jó görög kávét f?zni tudni kell. Ez nem egy egyszer? forró vízzel nyakon locsolás, hanem nagyon alacsony t?zön való forralásból áll, ami alatt a kávé minden aromáját a lébe kiadja.
A görög kávét ( elliniko káfé) a színén kívül (fekete=szkuró, közepes=metrió, sz?ke=xanthó) a beletett cukor mennyisége alapján is kategorizálják, és ha kávézóban kávét kérünk, csak ez alapján lehet választani. Kávézókban általában a közepesen pirított kávét használják. Tehát a beletett cukor mennyisége alapján lehet: keser? (szkétó), közepesen édes (metrió) vagy édes (glikó). A görög kávét apró csészékben szolgálják fel, de lehet kérni nagyobban is, ekkor duplát vagyis „dipló” kávét kell kérni. Hogyan készítik? A közepesen édes kis csészében felszolgált kávét a következ?képpen: a csésze hideg vizet egy magas nyakú rézbögrében felteszik f?ni és amíg még hideg a víz, beletesznek 1 vagy 1,5 teáskanál kávét + 1 teáskanál cukrot. Ahogy a víz melegedik jól összekavarják, majd odafigyelnek, hogy ahogy felf?tt, levegyék a t?zr?l még miel?tt a hab a szélekr?l befordulna. Tehát akkor kell levenni amikor még a hab csak növekedik, de nem látszik alatta a víz forrása. Ekkor lesz szép egyenletes hab (kájmáki) a kávé tetején és ekkor igazán ízletes. Az édesbe két kanál cukrot tesznek, míg a keser?be egyáltalán. A zacc a kávé aljára leülepedik és addig kell inni a kávét amíg a zacchoz érünk. Én nagyon szeretem, valóban ízletes kávé, de talán szokás dolga is:)

A görög kafenió nem azonos a kafétériával. A KAFENIÓ az a jellegezetes vidéki, falusi kávéház, ahol nagyjából férfiak gy?lnek össze. A KÁFÉTÉRIA már a mai cukrászdáknak megfelel? kávézó, ahol a görög kávén kívül más jelleg? kávékat is lehet fogyasztani, ezenkívül teákat, édességeket.

A káfétériákban mindenhol lehet kérni Esspresso-t, amit általában kis persszó csészékben szolgálnak fel, külön mellé adva a cukrot. Ebb?l is lehet duplát kérni (dipló). A görög kávé után legjobban a francia avagy filteres kávét szeretik a görögök, ez az a Vojandi által löttynek karakterizált kávélé, amib?l 3-4 csészével is megisznak naponta, de azért nem készítik annyira hígra mint a németek. Egy papírfilterbe 2 teáskanál kávét tesznek és ehhez 1 csésze (200 ml) forró vizet folyatnak át rajta. A francia kávé különféle ízesítésekben létezik: mandula, mogyoró, csokis, vanilía, a szuper marketben is kapható kiszerelésekben. Nem mindegyik káfétéria tud ilyen ízesítés? kávéval szolgálni, de egyszer? francia avagy filteres kávéval biztos.

A másik amivel minden káfétériában találkozunk és amit én is el?szeretettel fogyasztok: a capuccino. Ez majdnem ugyanaz mint a francia kávé, csak annál egy fokkal er?sebb, valamint tejb?l vagy tejszínb?l felvert krémet tesznek a tetejére amit fahéjjal megszórnak. Én nem szeretem a fahéjat ezért mindig rájuk szólok, hogy : HORISZ KÁNÉLA! – fahéj nélkül. Igaziból a capuccinót így kéne készíteni: 1/3 presszókávé, 1/3 meleg tej és 1/3 tejkrém. A legjobb 2%-os tejjel készíteni, hogy a kávé ízét ne fedje a tej.

Nem régi behozatal az espresso freddo: dupla adag presszókávé amit alaposan összeráznak a kívánt adag cukorral és apróra tört jégdarabokkal, majd magas pohárban szolgálják fel.

A capuccino freeddo majdnem olyan mint az espresso freddo, csak úgy készül, hogy a presszó kávét pohárba tesszük majd hideg tejjel nyakon öntjük, de a tejet azel?tt apró jégdarabokkal alaposan felverjük, hogy vastag krémmé alakuljon.
E két utolsó nyáron már majdnem helyettesíti az utóbbi években a híres frappét. A frappé kávé készítési módját szerintem mindenki ismeri: hideg vízzel felöntött kívánt mennyiség? nesskávé+cukor, amit apró jégdarabokkal alaposan felvernek majd hozzátesznek tejet (lehet tej nélkül is).

És persze mindezeken kívül, ha valaki klasszikus forró nesskávét akarna inni, annak sincs semmi akadálya egy kávéházban:)

És hogy mennyit kávéznak a görögök? Ha az apró görög kávékat isszák, akkor annyit, ahány helyre aznap el kell menjenek, ugyanis minden helyen megkínálják az embert kávéval. Persze vissza lehet utasítani, de az együtt elszürcsölt kávénak valahogy jobb íze van:)
De frappéból is megisznak nyaranta minimum kett?t. Ez most egy durva általánosítás, mert persze itt is mint mindenhol vannak olyanok, akik utálják a kávét, vagy akik elvi okokból nem kávéznak, vagy akik nem isznak többet mint egy kávé naponta. Én személy szerint naponta két kávét iszom, maximum hármat, de akkor a harmadik az görög kávé kell legyen. Anyósóm naponta akár hetet is, de ? fél teáskanál kávét tesz egy adagba. Ismer?seim átlagban napi 2-3 kávéval elvannak, legyen az görög vagy másfajta kávé. De van olyan görög barátn?m is, aki nem kávézik:) Szóval nehéz általánosítani:)

A baklava története és receptje

Ha a baklavával kapcsolatos adatok után kutatunk az Interneten, kiderül, hogy a baklava nem csak Törökországban, de a Közép-Kelet, a Földközi-tenger keleti része és a Balkán összes országának népei között jól ismert. A baklavát a görögök, bulgárok, örmények és arabok mindannyian saját hagyományos édességeik között tartják számon.


Ha arra gondolunk, hogy mindezek a területek, tehát a Közép-Kelet, a Földközi-tenger keleti partvidéke és a Balkán is valaha az Oszmán Birodalom részét képezték, mondhatnánk azt, hogy a baklava egy hagyományos oszmán édességfajta.


Bizáncból származik-e a baklava?
Prof.Speros Vryonis azt írja, hogy a bizánciak által oly kedvelt kopte vagy kopton (koptoplaukous) nevű édesség hasonló volt, mint a baklava. A baklava bizánci gyökereit elvető és a közép-ázsiai eredet kérdését védelmezők közül Charles Perry amerikai újságíró véleménye szerint a kopte nem tésztából készült, mint a baklava, hanem egyfajta cukorkaszerű édességféle volt, úgy készítették, hogy szétmorzsolt szezámmag és felmelegített méz keverékéből egy masszát gyúrtak, szétlapították és két réteg közé dió, pisztácia, mandula vagy mákkal kevert mézet raktak.

Az isztambuli származású görög Sula Bozis, egy az isztambuli görögök konyhaművészetéről szóló könyvében említ egy kopti nevű bizánci édességet, amelynek a készítése során két vastag tészta közé darált dió, szezámmag és méz keverékéből készült tölteléket töltöttek. Ennek az édességnek a receptjét egy az isztambuli görögöktől maradt szakácskönyvben találta meg. Lehetséges tehát, hogy egy szezámmagos massza alapú cukorkaféleségből, a koptéből később egy tészta alapú édesség, majd ebből egy sokrétegű, jufka (rétestészta) alapanyagú termék, a baklava lett. De hogy került a bizánci kultúrába a jufka?


A nomád törökök találmánya-e a baklava?
Speros Vryonis professzor a nomád törökök konyhai kultúrájáról szólva kifejti, hogy az meglehetősen szegényes volt, étkeik a tenyésztett állatok révén rendelkezésre álló élelmiszerekből, a természetben talált zöldség és gyümölcsökből álltak és egyszerű lapos kenyeret ettek. A nomád törökök, mivel nem rendelkeztek kemencével, nem tudtak kelesztett kenyeret sütni, kenyér helyett a hordozható fémlapokon sütött jufkát ették. Törökország számos vidékén még ma is így sütik a jufkából készült házikenyeret. Elfogadhatjuk, hogy a jufkát mint alapvető élelmiszert használó törökök az egyenként kiterített és megsütött jufkalevelek közé különböző töltelékeket keverve többrétegű tésztaféleséget hoztak létre. Nagy valószínűséggel tejszín, méz és hasonló édes anyagok töltelékként való felhasználásával többszintes tésztaféleségeket is készítettek. Ezek voltak a baklava előzményei.


Charles Perry az Azebajdzsánban
'Baki pahlavasi' néven ismert hagyományos édességet a közép ázsiai sztyeppéken gyújtott szabadtéri tüzek fölé rakott fémlapon sütött jufka kenyértől a klasszikus baklaváig való folyamat egyik fontos bizonyítékának tekinti. A 'baki pahlavasi' levestészta vékonyságú, 6 réteg jufka közé kevert pisztácia és mogyoró töltelékkel töltött édesség. Perry felhívja a figyelmet arra is, hogy Azerbajdzsán a Közép-Ázsiából Anatóliába vezető népvándorlási útvonalon fekszik és véleménye szerint a baklava az itt átvonuló nomád törökök és a környéken letelepedett irániak érintkezésének gyümölcseként értékelhető. “ A baklava olyan, mintha az irániak hagyományos kemencében sütött pisztáciával és mogyoróval töltött tésztájának és a törökök sokrétegű kenyerének az egyesítése lenne”.


A baklava az Oszmán Birodalomban és a baklavakészítés
A klasszikus baklava mai nap is ismert végső formáját és kifinomult készítési módját az Oszmán Birodalom idején nyerte el. A baklavával kapcsolatos legrégebbi oszmán feljegyzés, a Topkapi palota konyhájának egy nyilvántartási füzetében található, amely Fatih szultán uralkodásának idejéből származik. Eszerint a feljegyzés szerint a Hedzsra 878 évének (i.sz.1473) Saban hónapjában a palotában baklavát készítettek. A 17.sz. Közepén az Isztambultól nagy távolságra fekvő Bitlisi Bégség udvarházában vendégeskedő Evliya Çelebi ír arról, hogy baklavát evett. A Vehbi neve alatt fennmaradt “Surname” c. krónikában pedig azt olvashatjuk, hogy a III. Ahmet szultán fiainak körülmetélése alkalmából rendezett ünnepségen az összes vendégnek baklavát szolgáltak fel.


Ezekből és más hasonló forrásokból
egyértelműen kitűnik, hogy az Oszmán Birodalom minden részén jól ismert baklavát leginkább az udvarházakban, ünnepségeken, lakomákon fogyasztották. Elmondhatjuk, hogy a baklava egyszerű tésztaféleségből a kényes izlésű gazdag birtokosok és tisztségviselők igényeinek kielégítését célzó mesteri módon elkészített kifinomult konyhai műremekké vált. Néhány kutató, többek között a Bambergi Egyetem kutatója Bert Fragner is úgy véli, hogy az Oszmán Birodalomban az ételek és italok divatja az isztambuli felsőréteg szájaíze és választásai szerint alakult.


Tudjuk, hogy a szultáni
és a főúri palotákban előszeretettel alkalmaztak a baklava készítéséhez mesteri módon értő szakácsokat, és nagy súlyt fektettek arra, hogy a baklava készítésénél jufkát a lehető legvékonyabbra nyújtsák. Az alkalmazni kívánt szakácsokkal próbaképpen a piláv mellett baklavát is készíttettek. A szakács hozzáértését már a tészta készítésénél lemérték. Az számított mesterszakácsnak, aki a tésztát úgy készítette el, hogy az nagyon vékonyra kinyújtva akkora méretű volt, hogy pont kitöltötte a tespsit. Burhan Oguz egy, a török nép kultúrájának gyökereiről szóló könyvében elmondja, hogy a régi isztambuli palotákban a baklava készítése során elvárták a szakácstól, hogy a tepsibe legalább száz réteg jufkát rakjon.

Szintén Burhan Oguz könyvéből tudjuk, hogy nagy dicsőség volt a házra, ha olyan szakácsot tartott, aki képes volt ennyire vékonyra nyújtani a jufkatésztát. Mielőtt a baklavával teli tepsit a kemencébe rakták, bemutatták a ház urának, aki egy úgynevezett Hamid aranyat ejtett fél méter magasból merőlegesen a baklavára. A szakács akkor kapott dicséretet, ha az arany áthatolva a jufkarétegeken leért a tepsi aljára. Ha ez sikerült, az aranyat a szakács megtarthatta borravalóként. Amennyiben az arany megakadt a jufkarétegek között, a baklavával telt tepsit visszaküldték a konyhába. Ha ezt a kis bemutatót vendégek színe előtt tartották és nem sikerült, az szégyenteljes volt a ház gazdájára nézve.

Nem tévedünk, ha a baklavakészítésnek, mint a szakácsmesterségtől elkülönült művészetnek a kifejlődését a baklavának a kor konyhájában elfoglalt fontos szerepére vezetjük vissza. Sula Bozis írja egy helyen, hogy a 19. században céhben egyesült Sakizbeli mestereket isztambuli palotákba hívták meg jufkasodrásra.


A “baklava felvonulás”
Semmi kétség afelől, hogy a szultáni palotában voltak a legügyesebb baklava készítő mesterek. A szultáni palotában azonban a baklava nem csak a gazdagság és a jó izlés kifejezője volt, hanem jelentőségét növelte az is, hogy szerepet kapott az állami ünnepségeken. A 17.század végén vagy a 18.sz. elején kialakult baklava felvonulás hagyománya ennek egyik legjobb példája. A böjt hónapja, a Ramazan hónap közepén a szultán, hogy kedvezzen a katonáknak, baklavát küldetett a szultáni palotából a janicsárok laktanyájába. A tíz katonánként számított baklavás tálakat a szultáni palota konyhája előtt állították sorba.

A Silahtar Aga, aki a fegyvermester tisztségét töltötte be, az első számú janicsárnak számító szultán nevében átvette az első adagot, a többi tálat pedig két-két katona vette kézbe, majd kinyíltak a palota kapui és az egységek parancsnokainak vezetésével a janicsárok megindultak a laktanya felé. Isztambul népe kitódult az utcákra, hogy végignézze afelvonulást, éltesse a szultánt és a katonákat. Ez a hagyomány, amely a baklavát az Oszmán állami szimbólumok körébe emelte, a janicsárszervezet feloszlatásával a történelem süllyesztőjébe került. A legutolsó baklava felvonulást a janicsárok feloszlatása előtt két hónappal tartották.

Az Oszmán Birodalomban egy állami ünnepségnek nevet adó baklavának, az eredete akármely nép konyhaművészeti hagyományai között is van, Oszmán kulturájához tartózását elismerni, vissza adott jognak tekintendő. (forrás - Ümit Sinan Topçuoglu)



Baklava recept


Hozzávalók
500 g rétestészta; 3/4 csésze olvasztott, sótlan vaj; 2 csésze finomra vágott dió; 1 csésze finomra vágott mandula; 1/4 csésze cukor; 2 teáskanál őrölt fahéj; 1/8 teáskanál darált szegfűszeg; 2 evőkanál méz


Vajazzunk ki egy közepes tepsit és rakjunk az aljára 9 réteslapot. Mindegyiket kenjük meg olvasztott vajjal. Keverjük össze a diót, a mandulát a cukorral és a fűszerekkel és a keverék felét öntsük a réteslapokra.

Fedjük be 2 réteslappal, ezeket is kenjük meg az olvasztott vajjal, terítsük szét rajta a maradék diós keveréket, végül tegyük a tetejére a maradék réteslapokat szintén vajjal kenve. Szúrjuk át a felső réteget gyémánt alakban, és hintsük meg vízzel, nehogy a felső réteg összepöndörödjön. Közepesen meleg sütőben süssük 30 percig, majd tegyük melegebb hőfokra a sütőt és itt is süssük 30 percig.

Ha a teteje túl gyorsan elkezdene barnulni, fedjük le. Amíg sül készítsünk szirupot: cukor, víz, szegfűszeg, fahéj, citromlé keverékét főzzük össze. Amikor a cukor elolvadt, még 10 percig forraljuk, szűrjük le, majd hűtsük ki.

Amikor a sütemény megsült, vegyük ki és még a forró tetejét kenjük meg a hideg sziruppal. Néhány órát hagyjuk állni mielőtt felvágnánk.

<!-- m --><a class="postlink" href="aprotuti.hu/index.php?oldal=tippek_reszletesen&kategoria=837&tipp=2931&ugras=true#cikkek">aprotuti.hu/index.php?oldal=tipp ... rue#cikkek

Gyerekek, az idén lehet, még lehet, hogy lemérgezem magam! Nem harakiri áldozatal eszek, hanem gomba mérgezésé!
Teljes döbbenettel látom hogy hegyein teli vannak gombával most is. 40 fokos hőség, sehol csapadék és mindenhol gomba!!!! Teljesen rendellenes dolog. Talán egynek tudom be. Októbertől vízkeresztig egyfolytában esett. Majd Janur közepétől márciusig. Mindennap. Emlékeztek, hogy hihetelen számú patakról számoltam be. Úgy gondolom, hogy a talaj alatti vízüregek megteltek vizzel. És bár mostkiszáradtak, de a nedvesség még van a talaj felszínén.
Hogy került a tálamba megint gomba. 1,5 kg-os egészséges császárgomba? a Jeep uton találtuk. A főút mentén. Mivel 4 jeeppel voltunk, nem mertem időhiányába a kiscsapatot szétküldeni, hogy nézzünk még szét a területen, hátha van több is. Tutira lehetett bent a kiszáradt patak mentén.
Annyira bizonytalan voltam a gomba voltában, hogy a helyi gombavadászoknak, mikor mutattam, hogy nézd ma meg mit szedtem, csak annyit mondtam: Nézd mim van? Kivették a kezemből és mind egyöntetűen mondta, jé császárgomba!
amint hazaértem, hagymás tojással elkészítettem. Felét anyosomnak adtam , aki épp német barátnőit fogadta vendégségbe. Ők is ettek belőle. Utána én is ettem egy kicsit. Estig vártam a hatást. Majd este megettem a maradékot. ÉLEK!!!! Tehát tényleg császárgomba volt.
Pános rötyögött rajtam. Mondta: Tudod-e hogy milyen édes halál a gomba mérgezés. Álmosdban egyszer csak elalszol... Ő még csak meg sem kóstolta !

prisoft írta:

Ági írta:

...Addig meg tiszteljétek a jószándékom!

Tiszteljük, köszönjük!
A válaszodat is köszönöm.
Tegnap a nagy hőségben végre megcsináltam az idei első frappét. Esett olyan jól...!

Azt tudod, hogy a tavalyi kávé sláger a freddo capoucinó, az idei meg a green kávé lesz?!
De egyetértek veled.
Kitartok én is a napi 5 frapénál! ( Jaj a szívem! de erre vigyázok. Csak a piros dobozosat iszom, ami koffein mentes!)

Ági írta:

...Addig meg tiszteljétek a jószándékom!

Tiszteljük, köszönjük!
A válaszodat is köszönöm.
Tegnap a nagy hőségben végre megcsináltam az idei első frappét. Esett olyan jól...!

Ági írta:

................ HANEM, HOGY TE MILYEN OKOSAKAT KÉRDEZEL. MINDIG MÁR MIKORZSIBBADÁSIG FÁRADT VAGYOK AKKOR LÁTOK MEG EGY ODAVETETT KÉRDÉSEDET, ÉS EZ ERŐT AD, HOGY GONDOLKOZZAK ÉS ESETLEG SZELLEMESEN VÁLASZOLJAK.

.......................Pamag az ősszel jön, és ha lesz kedve átmázolja majd a táblát két nyelés között, hogy ott se hemzsegjenek a helyesírási hibák. Addig meg tiszteljétek a jószándékom!

.....................

Na ja, kollégám....

A csatolt képre kattintva megnyílik eredeti méretben. Amúgy nem sok hibát látok rajta... én viszont nem tudok rajzolni!!!

prisoft írta:

Akkor Limenasban megnézzük a focipályát! Ez lesz az első felkeresendő nevezetesség
Ági!
Koccintáskor jamasz vagy jaszasz? Néha ezt, néha azt hallom.

HAHA HA HA!!!
HANEM, HOGY TE MILYEN OKOSAKAT KÉRDEZEL. MINDIG MÁR MIKORZSIBBADÁSIG FÁRADT VAGYOK AKKOR LÁTOK MEG EGY ODAVETETT KÉRDÉSEDET, ÉS EZ ERŐT AD, HOGY GONDOLKOZZAK ÉS ESETLEG SZELLEMESEN VÁLASZOLJAK.
Stin: nak-nek
HIGIA :egészség
GIA: miért, ért
SAS: Önöknek, Önnek
Ebből jön a rövidített koccintás: Jamasz

A Jaszas, vagy a sziasztok, vagy a Üdvözlöm Önt.
(Mielőtt belekötnél a helyesírásomba, nézz rá az órára!!!!)
Visziont sokan kérdeznek,ezért, mikor megkért Janis úr a Tratás, hogy írjak már rá valamit a táblájára, olyan irószerszámot adott, amit nem lehet törölni. Elkezdtem írni. Éreztem nem helyesen. Kerekedett hát egy rajz belőle. Majd eszembe jutottatok. Mindig kérdezitek a napszakok szerinti köszönési módot is.
Hát mostmár kikövetkeztetheted a tábláról.
Pamag az ősszel jön, és ha lesz kedve átmázolja majd a táblát két nyelés között, hogy ott se hemzsegjenek a helyesírási hibák. Addig meg tiszteljétek a jószándékom!

TE OKOS TOJÁS, TE TUDOD, HOGY REMEK RIPORTER LENNÉL!!!!! a sogorom kisfia ilyen! Bármely témához oly ügyesen oda vet ő is egy egy kérdést!

8 Most látom hajnali 1. 09 perc van. Megint nem váltott jól az órám. Indulok aludni.....
Á, visszanéztem a képet... A napban , a polipban, a hajóban órát írtam bele. Hogy hány órától mit kerll köszönni. De itt sajnos nem olvasható.....Azt hogy hogy nagyítod ki?????

prisoft írta:

Koccintáskor jamasz vagy jaszasz? Néha ezt, néha azt hallom.

Szerintem jamasz.
A jaszasz az a sziasztok, de végül is azt is szokjuk mi (azaz ti) is mondani koccintáskor.

Akkor Limenasban megnézzük a focipályát! Ez lesz az első felkeresendő nevezetesség
Ági!
Koccintáskor jamasz vagy jaszasz? Néha ezt, néha azt hallom.

prisoft írta:

Na máris pakold tele a hűtőket az új sörrel, mert az FIX hogy megkóstoljuk!

Itt még Skála Potámiában , meg tavernákban nem láttam. Csak Limenásban a centrumban a kicsi ARVANITODIS-ben, meg a focipályánál a nagy ARVANITIDIS-ben.
Ha jól emlékszem, 75 Cent volt a fél literes, a fél literes üveges meg 85 Cent.
Üdítők közül szintén ott 3 literes bulgár Cola, Szilva, Narancs, meg egyéb szénsavasak 65 Cent /műanyag flakonos/3l.
Jamasz!

Na máris pakold tele a hűtőket az új sörrel, mert az FIX hogy megkóstoljuk!

Sőrívók!
Megjelent egy újfajta régi görög sör.
A neve: FIX
www.all4beer.com/a4b/index.php?option=com_content&task=view&id=188&Itemid=93 - www.all4beer.com/a4b/index.php?o ... &Itemid=93

Ez egy régi tipus volt, amit most kezdtek újból gyártani.

Ha megszŰnik az Europai Unió, akkor a régi autójuk gyártásába is belekezd majd a görög.
Lásd a történetét!
www.pare-dose.net/?p=124 - www.pare-dose.net/?p=124

No, mi a véleményetek? Eszik vagy isszák?
Ide erre a klimára tökéletes. Még Korfun közlekedtem ilyennel!

Vajon, mi magyarok mi mindent kezdenénk újból, ha felszabadulnánk az európai teher alól?
Azt tudjátok, hogy két napja a görög tvben főtéma a Magyar gazdasági nehézség? Úgy tűnik most mind két hazámat kipécézte a média és a kórság....

Hát nem hangzik rosszul
Ki is próbálom!

prisoft írta:

Na mostmár lassan diktálhatod a frappé készítést is, olyan melegen tűz a nap...

Én így csinálom:
2-2,5 dl-es pohárba
1-2 kanál görög Nescafe a pohárba (minden nyáron feltankolunk)
ízlés szerinti kanál cukor a pohárba, nekem min. 3
kevés hideg víz a csapból, éppen hogy ellepje
tejhabosítóval habosra keverem
majd hűtő hideg tejjel felöntöm, hogy telel legyen
végén 1 gombóc vanília fagyi bele

Mi így szeretjük.